SZÓFOGADÁS

Szándékosan nem engedelmesség a főcíme ennek a témakörnek, mert tapasztalataink szerint a Komondor szó szoros értelemben vett kiképzése megosztja az olvasókat és ez nem lehet cél. Mégis foglalkoznunk kell evvel a témával abból az indíttatásból, hogy egyrészt régi magyar hagyományokkal rendelkező őrző fajtáról beszélünk, másrészt egy nagytestű fajtáról. Ez a két tulajdonság már magától értetődővé teszi, hogy foglalkoznunk kell a Komondor belső tulajdonságaival, nem engedhetjük, hogy önmagától, saját fejétől nőjön fel az udvarban, mint a fű. Régi fajtával kapcsolatos írások, szakirodalmi részletek is megemlítik, hogy nevelni és tanítani kell máskülönben a gazda fejére nőhet, illetve veszélyessé is válhat, mint a töltött fegyver, ha avatatlan kezekbe kerül.

Mi azonban a nevelés és a tanítás során arra is kíváncsiak voltunk, hogy vajon Agyar, mint Komondor beilleszthető-e abba a modern kor által megkövetelt társadalmi elvárásokról szóló rendszerbe, amibe több más eltérő fajta is. A Komondor hivatása, feladata és szerepköre mai korunkra az ősi, régi tenyészcélhoz képest kissé átíródott, illetve társadalmi igény, hogy a mai kutyák bármelyike tudjon együtt élni a mai kor emberével, alkalmazkodjon és beilleszkedjen a civilizáció adta környezet elvárásaiba. Az egykor pusztát, majorokat, birtokokat és jószágokat, vagyont őrző rideg Komondor mára már javarészt falvak, városok telkére, portájára költözött és a komor, durva és goromba, bizalmatlan, puritán Komondor ma sokszor családokkal, gyerekekkel él együtt emberközelben.

A társadalmi elvárások tehát egyre inkább szükségeltetik azt, hogy a fajta jövőjét tekintve beilleszkedjen ebbe a közegbe, és helyt álljon. Agyar jellemábrázolása során már utaltunk arra, hogy rendelkezik a fajtára jellemző akaratos, dacos jellemvonásokkal. Ebből kifolyólag a tapasztalatok azt mutatják, hogy a közvélemény sokszor vélekedik úgy, hogy a fajta nehezen képezhető, nem annyira tanulékony, illetve sokszor feleslegesnek is ítélik ezt a törekvést.
Itt kell megjegyeznünk, hogy igaz valóban nem jellemző rá az a szolgalelkűség és simulékonyság, mint a munkára tenyésztett fajtákra, de ez csak azt jelenti, azt jelentheti, hogy másféle módszert, eltérő utat igényel a tanítás, nevelés során, illetve nagyobb odaadást, nagyobb elszántságot és kitartást a gazdától. Mert az vitathatatlan és kétségbe vonhatatlan, hogy tanítani és nevelni szükséges! Mert a tapasztalataink azt mutatják, hogy minden további nélkül képezhető és tanítható, sőt még olyan dolgokra is, ami a munkakutya fajták sajátja.

VIDEO

Ebből az indíttatásból és a jellem menüpontban már említett minél tágabb nevelési közeg biztosítása érdekében Agyart már szinte a védőoltások beadása után kutyaiskolába vittük. Tettük ezt azért, mert véleményünk szerint nincs jobb hely, ahol szervezett módon alkalom nyílna arra, hogy idegen kutyákkal találkozzon. Olyan kutyákkal, akik szintén nevelve és képezve, tanítva vannak. Ez azért fontos, mert mint írtuk a Komondor a kölyökkori bevésődés időszakában eszméletlen módon leképezi kutyák, emberek viselkedését. Először persze nemis kiképzési céllal látogatta a kutyaiskolát csak azért, hogy szocializálódjon, hogy megszokja a pórázt, illetve mozogjon. A mozgás szintén a fajta jellemző tulajdonságai miatt fontos, mert nappal hajlamos arra, hogy inkább elfeküdjön, pihenjen, míg éjjel éberen figyeljen. Az éjjeli kutyakiképzés megoldása pedig elég nehézkes, így ez volt talán az első csel, amit bevetettünk.

A mozgás rendszerességének kezdete kölyökkorban azért is lényeges, mert az engedelmességre nevelés később már olyan speciális mozdulatokat igényel, hogy ha nincs hozzászokva, akkor hamar kedvetlenné válhat. Mire Agyar kiképzése elkezdődött addigra már egy az egyben hozzászokott és ráállt arra, hogy a pályán mozogjon. Ebben nagyon sokat segítettek például az agility akadályok. Nos mielőtt bárki ránk vetné az első követ egy agility nagytestű Komondor miatt, az előtt olvassa el e sorokat. Az agility akadályok sokfélék, kúszó, mászó, bújó, ugró akadályok. Ezek mind-mind másféle mozgásra késztetik a kutyát, illetve más más ingert jelent leküzdésük, hiszen eltérnek egymástól. Egy bújó akadály leküzdése leküzdi és csiszolja a kutya tartózkodását a sötét ismeretlentől. Egy ugró, mászó akadály leküzdése segít a kutyának legyőzni tartózkodását a magasságtól. Egy hinta akadály teljesítése hozzászoktatja a kutyát, hogy a mozgás során egyes esetekben a súlypontja változni fog. Másodsorban az agility képzés a szó szoros értelmében a pozitív megerősítésre épít. Erre már Agyar jellemábrázolása során utaltunk. Dacos, konok kutya tanítása során sokkal eredményesebb a helyes viselkedés dícsérete, mint a helytelen tiltása, hiszen a tiltás és szidás csak fokozza a dacot. Ez volt tehát a másik fondorlat a kiképzés során. Természetesen az agility akadályok és helyzetek megismerésének Agyar növekedése és mérete vetett véget, azaz mikorra kinőtte az akadályokat már ismerte őket és nem volt rájuk többet szükség. De segítségükkel új helyzeteket tanult és fordította a viselkedésének hasznára.

Mivel a Komondor nagytestű fajta, ezért Agyar tanításában két alapvető dolgot kellett figyelembe venni a tanítás során. Egyrészt azt, hogy a nagytestű fajták nem annyira élénkek, nem annyira pörgősek, másrészt viszont feneketlen étvágyuk van a növekedés szakaszában. Nos a lassúbb, megfontoltabb vérmérséklet azt a következtetést hozta a kiképzés során, hogy a csoportos engedelmes képzés helyett rövidebb ideig tartó egyéni munkára volt szükség közte szünetekkel. A csoportos engedelmes képzés egyik célja a kutya közömbössége, hogy más kutyák jelenlétében is megcsinálja azokat a feladatokat, amik szükségesek, eképpen az életre nevel. Agyart viszont nem idegesítette és feszélyezte más kutyák jelenléte a munka során, hiszen már kölyökkorában ezekkel a kutyákkal szaladt és játszott. Ezért a csoportos engedelmes képzésre e miatt nem igazán volt szüksége. Másrészt a csoportos engedelmes alatt már annyira elfáradt és elunta, hogy az utána következő egyéni munka során lelassult és kevésbé érdekelte a dolog. Ezért Berkes Zsolt kiképzővel arra a döntésre jutottunk, hogy vagy csak csoportos engedelmes vagy csak egyéni pontosító munka. Ez volt egy újabb speciális dolog Agyar kiképzésében.

Mivel a nagyléptű növekedés miatt feneketlen étvágya volt, ezért a jutalomfalat hatásos és bevált módszernek bizonyult. Ehhez nem is kellett soha étkezést kihagyni, mint sok esetben munkakutya fajtáknál. Másrészt azért a táplálása igényelt odafigyelést, mert a gömbölyded, kerek formákkal rendelkező, kitelt kölyök szép látvány, de lusta, lomha kutya ami a kitartást illeti. Egy-egy kiképzési alkalom pedig nem pár perc, hogy utána a motiváció megszűnjön a kifáradt lihegéstől. Mivel az átlagnál, a hétköznapi nevelésnél többet mozgott, ezért nem is volt szabad soha elhíznia, illetve a táplálása során vitamin kiegészítést biztosítottunk. Azokat a feladatokat viszont, amik étkezés kihagyást igényeltek volna (nyomkövetés például) kihagytuk addig, amíg felnőtt méreteit el nem éri, azaz kifejlődik.

A zsákmányos kölyök koncentrálását rongyra, játékra, szövethurkára mind kihasználtuk. Valami elmondhatatlan egyébként, hogy az ember nem is hinné mennyire tanulékony. Szinte ragadtak az eszében ezek a dolgok. A növekedés során egyszer csak a kölyökkori zsákmányosság fokozatosan ment át a jutalomfalat képzési módszerébe. Természetesen az akaratos külső burkot legyőzve, áthidalva, ha megnyílik az ember számára a képzés során, akkor utána már ugyanúgy képes figyelni, koncentrálni és ugyanolyan készséges, mint bármely másik fajta. De ehhez először ezt a dacos burkot át kell hidalni, ki kell iktatni. Az azonban tény, hogy egygazdás! Ez azt jelenti, hogy a legszebben, legjobban csak azzal az emberrel csinálja és dolgozik, aki ezt az akaratos kérget képes átlépni. Idegen emberrel vagy ismert más emberrel is megcsinálja a feladatokat, de szemmel láthatóan és jól érzékelhető módon korántsem akkora hévvel, lendülettel, hanem a gazdán kívül a munkája vontatottá válik.

A makacs viselkedés viszont egy valamire mindenképpen jó. Arra, hogy tréning a gazdának és tréning a kutyának is. Mindenképpen elmondható, hogy rosszul gondolja az, aki azt hiszi, hogy csak a sorozatosan és mindig jól végzett munka komplikációk, problémák nélkül vezetnek eredményre. Nem így van. Igenis hasznos, ha valami nem sikerül, ha valami közbe jön és a kutya nem úgy csinálja. Hasznos, mert ki lehet javítani, lehet korrigálni és csak a javítás, helyesbítés rögzítése vezet a jóhoz. Ha nincsenek problémák nincs mit megoldani. Ez a Komondor engedelmességi kiképzésében is nagyon igaz, miszerint valóban csak örömmel és jókedvű lendülettel lehet tanítani, de ha megmakacsolja magát, akkor soha nem szabad ráhagyni. Ha ráhagynánk, akkor az rögződne, hogy makacsolja meg magát, mert akkor nem kell megcsinálni. Viszont túlzásokba sem szabad esni, azaz ha a dacos viselkedés ellenére megcsinálja, helyesen végrehajtja a feladatot, akkor rögzítettük, hogy minden körülmények között a gazdának engedelmeskedik, de ezzel fejezzük is be és az egészséges önérzetét azért a sárba ne tapossuk.

VIDEO

Végezetül néhány szóban a BH Engedelmességi képzésről.
A BH Engedelmes Kísérőkutya bizonyítvány azt jelenti, amire ennek a fejezetnek az elején, első mondataiban utaltunk. Hivatalos papír, miszerint a bizonyítvánnyal rendelkező kutya tanúbizonyságot tett arról, hogy képes civilizáltan viselkedni és elsajátította (azaz a gazda parancsára, akaratára végrehajtja) azokat a feladatokat, amik alkalmassá teszik arra, hogy a mai társadalom követelményeinek megfelelve kultúráltan éljen az ember mellett.
A laikus külső szemlélő számára tájékoztatásul nemcsak alaki (ül, fekszik, jobbra át stb) része van, hanem olyan feladatok is, mint az embercsoport között való mozgás póráz nélkül, illetve helyben maradás, közömbös viselkedés utcán közlekedő emberekre, kutyákra és még sok más feladat is, ami nemcsak a kutya passzív, monoton menetelő végrehajtását szükségelteti.
Mivel Agyarral ezt végig csináltuk és a fajta olyan képességeit, belső értékeit ismerhettük meg, amiről egyrészről nem is álmodtunk, másrészről pedig sokkal közelebb vitt bennünket a kutyánk megértéséhez, megismeréséhez, ráadásul sokkal jobban értékeljük is viselkedését, cselekedeteit, ezért mindenkinek csak ajánlani tudjuk. Tesszük ezt azért is, mert a képzés, tanítás nemcsak a kutyának szól, hanem az embernek, a gazdának is, hogy miként értse meg saját kutyáját és miként értékelje, formálja helyesen viselkedését.

BH ENGEDELMES KÍSÉRŐKUTYA OKLEVÉL