A JELLEM

Egy ilyen mérhetetlenül nagy hagyományokkal és történelmi múlttal rendelkező fajta, mint a Komondor jellemábrázolása nagyon bonyolult és összetett kérdés. Én magam nem is vállalkoznék rá, csupán azt a csekély tapasztalatot mondanám el és osztanám meg, amit saját Komondorunknál tapasztaltunk.

A közhiedelemmel ellentétben Agyar, mint Komondor soha nem volt lusta vagy tunya, bamba. Igaz Pulik mellett nevelkedett és lett felnőtt, de talán a hűvösben, árnyékban feladat nélül elfekvő Komondorra mondhatja a közvélemény azt, hogy lusta. Viszont ez a területvédelem sajátossága.
Történt egyszer, hogy baráti találkozóra vittük Agyart, ahol a testvére Arad is ott volt. A két kölyök módszeresen és részletesen végigjárta a területet, pontról pontra a kerítésvonalban és hallgatólagosan fel is osztották egymás között, hogy ki melyik határait járja be az ismeretlen új területnek. Aztán dolguk végeztével sem vegyültek túlságosan a játszó kutyákkal, hanem elfeküdtek a szaladgáló csapat szélén. Egyikük az egyik oldalt, másikuk a másik oldalt.

Véleményem szerint a Komondor tunyaságát, bambaságát az is nagymértékben befolyásolja, hogy milyen közegben és környezetben nő fel. Mi igyekeztünk a felnevelés során a lehető legingergazdagabb körülményeket biztosítani. Egyrészről Agyar a kölyök élénkségét fokozta a társaság, vagyis a Pulik, másrészről pedig fontosnak tartottuk a lehető legtöbb helyre magunkkal vinni Agyart, hogy a bevésődés és az érdeklődés korai szakaszában minél több dolgot megtapasztaljon.
Nem szokatlan, hogy a nagyobb testű őrzőkutyák mellett kisebb, pörgősebb vérmérsékletű kutyát tartanak, hogy lemozgassa, provokálja és a nagytestű ne merüljön tunyaságba. Történt ez Agyar esetében is, hiszen a Pulik folyton, szinte a nap 24 órájában játékra hívták, szaladgálásra provokálták. A környezet és közeg befolyásoló szerepére a legjobb példa volt az, amikor Agyar a testvérét és a szüleit látogatta meg. Ott nem voltak Pulik és élénkebb kistestű kutyák. Ispán és Gerle már beállt napi ritmusban élték az életüket és nappal elfeküdtek a hűvösben. Agyar egy szempillantás alatt felvette stílusukat, leképezte a viselkedésüket és közéjük feküdt. Egész nap szinte hangját sem hallottuk.

Azt, hogy ő pásztorkutya már a korai kölyökkorban pontosan jól tudta Agyar és ez megmutatkozott a tartással szembeni igényeiben is. Már kölyökként előszeretettel feküdt a fagyos földön, havon. Kutyaházat soha nem használt, még akkor sem, amikor a többiek a hidegtől már elvonultak szélvédett helyre. Jégesőben szabályosan szembe beleállt a viharba és számtalanszor történt, hogy háton fekve belepte a hó.

Tehát véleményem szerint a Komondor korántsem annyira buta, mint azt egy laikus vélné, hogy a nagy testével félrevonul és semmi nem érdekli. Hiszen fontos dolog a motiváció is, azaz ha késztetést érez, akkor nagyon is gyorsan tanul, illetve tanulékony. A motiváció kölyökkorban természetesen épít a Komondor kíváncsiságára, érdeklődésére, zsákmányszerzési vágyaira. Ezzel elérhető, hogy kimozdítható a nagytestű kutyák tétova holtpontjáról. Onnantól kezdve, hogy késztetése van a dolgok megismerésére már könnyű dolgunk volt, hiszen minden érdekelte.
Tehát elmondható, hogy az, aki a nagy fehér plüssmaci figurára vágyik a Komondor jellemét tekintve annak csalódnia kell. Élénk, mozgékony jellem a nagy méretek ellenére. Gyorsasága és fürgesége fiatal korban állta a sarat a Pulikéval.
Fontos dolog őrzésvédelemre tenyésztett fajtáknál, hogy ebben a korban lép be a kutya életébe a félelem. Ez azért is fontos, mert ugyanakkor fejlődik ki a kutya tudatában, mint amikor a legnagyobb érdeklődést és tudásszomjat mutatja a környezetével szemben. Kellemetlen élmény, rossz emlék egy egész életre meghatározó lehet. Ha ilyet nem tapasztal, akkor viszont játékkal és kíváncsisággal olyan gyorsan és nagy iramban tanul, hogy a megtapasztalt dolgok szinte örökérvényűként vésődnek a tudatába.
Téves hit és elképzelés, hogy a kölyök rossz élményei idegenekkel, esetleg bántó idegen szándék felnőtt korra majd bizalmatlanná, támadóvá és jó őrzőkutyává teszi a Komondort. Ellenkezőleg. A kölyök vagy fiatal korban kialakult félelem ha negatív élményekkel is társul, akkor kiszámíthatatlan, labilis, mentálisan sérült felnőtt kutyát eredményez.

Az is tévhit szerintünk, hogy mint területőrző fajta nem igényelné annyira az ember, a gazda társaságát, mert Agyar esetében az ellenkezőjét tapasztaltuk. Olyannyira, hogy sokszor történt olyan, amikor azért követett el csínytevést az udvarban, hogy felhívja magára a figyelmet és vele foglalkozzunk. Már kölyökként is nyitott jellem volt, aki kifejezetten igényelte a gazda közelségét. Bárki, aki azt vélné, hogy érzéketlen, durva és puritán lelket rejt a nagy méret, nagy test a Komondor esetében téved. Emberhez való kötődése olyannyira finom érzéki szálakkal átszőtt, hogy az szinte leírhatatlan. Erre utaló viselkedés például az, hogy társaságban a gazda jelenlétekor a testi kontaktus számára fontos. Ez abban nyilvánul meg, hogy az embernek nekidől, lábára ül, szorosan érintve mellé fekszik. De megnyilvánul abban is, ahogy például a jutalomfalatot elveszi. A nagy fogsor és álkapocs láttán az embernek olyan érzése van, hogy a falattal a keze is oda fog veszni, holott a metsző fogsorával olyan finoman veszi ki az ember kezéből, hogy még véletlenül sem mondható a legcsekélyebb durvaságnak sem. Tehát pásztorkutya mivolta ellenére korántsem puritán karakter. Sőt!

Tehát a tapasztalatunk szerint a Komondor Agyar példájából kiindulva tanulékony, motiválható, érdeklődő és figyelmes. Igaz a nevelést sem kell túlerőltetni csak addig, amíg erre a kutyának hajlandósága van. Ha elfárad, kifárad és már nem tud annyira összpontosítani, akkor nem szabad erőltetni, majd később. A terhelhetősége egyébként a fajtának véleményem szerint igen jó, pont a kiegyensúlyozottság és a magabiztosság miatt. Tanítására és nevelésére a tapasztaltak szerint elmondható, hogy az első, a legelső élmények nagyon meghatározóak és azokat örök életre megjegyzi. Bár nem szolgalelkű, de szomjas az emberi dicséretre, önálló jellem, önállóságra törekszik, de mégis a megfelelősség hajtja, motiválja a gazdával szemben. Ez azért fontos, mert a nevelésében a pozitív élmények meghatározóbbak és jobban rögzülnek a tiltásnál. Már csak azért sem, mert bár összetett és bonyolult jellem, de pásztorkutya mivoltából adódóan akaratos és keményfejű is, ami a tiltásokra kifejezettebben vonatkozik. Tehát a dicséret és helyeslés sokkal inkább tereli viselkedését, míg a tiltás, ha a gazda nem engedi, csak akaratosságát korbácsolja és erősíti, hogy újra és újra próbálkozzon.

Agyar tenyésztője felhívta a figyelmünket arra, hogy a kölyökkor elmúltával különösen figyeljünk a kutya kártékonyságára. Mint egy kisgyerek esetében így a Komondorunknál is volt egy olyan életszakasz, hogy kíváncsiságból mindent meg akart ismerni úgy, hogy megrágja. Ezt túlzottan nem is korlátoztuk tiltással, hiszen Agyar képzése során előnyére vált a labda és a hurka zsákmányának motiváló hatásával. Inkább eltávolítottunk a környezetéből azokat a dolgokat, amik veszélyesek lehettek volna rá, ha megrágja. Ez különösen új, eddig ismeretlen tárgyakra és eszközökre vonatkozik, mint például egy Agyar számára még nem látott fényképező tartó táska. A pillanat tört része alatt elcsente és szétrágta. Ezt azért fontos megjegyezni és megemlíteni a jellem vonatkozásában, mert ebben az életszakaszban a Komondor még korán sincs tisztában saját erejével, képességeivel. Csupa játék és szenvedély, de nagy testbe bújva. Azaz amíg a kölyök Puli vagy bármely közepes termetű kutya rágcsálása és csínytevései megmosolyogtatják az embert, mert veszett már több is alapon méretüknél és erejüknél fogva túl nagy dolgot nem tudnak művelni egy hétköznapi átlagos udvarban, addig egy szélcsap lakli Komondor a játékos fogaival már komolyabb tényező.

Később már Agyar külseje egy esetlen langaléta benyomását keltette és sokat nevettünk koordinálatlannak tűnő mozdulatain, hiszen az érdeklődése, gyorsan-gyorsan akaró szándékai nem mindig voltak összhangban a testével. Vagyis ebben az életszakaszban gyorsabban járt az esze, mint a mozdulatai. Vidám időszak volt és alapvetően kijelenthető, hogy a Komondor vidámságot hoz a családba ekkor, mert a gazdáit megnevetteti. Megnevetteti és provokálja úgy is, hogy az ember jelenlétében produkciókat mutat be, hogy felhívja magára a figyelmet.
A földön fekvő és mozgó labda zsákmányát ekkorra már felváltják a szemmagasságában lévő dolgok, emberi mozdulatok, gesztusok. Fontos időszak ez is abból a szempontból, hogy a kölyök már meglehetősen tekintélyes méretekkel rendelkezik, ráadásul érdeklődő is és hajlamos a vele egy nagyság kategóriában lévő élőlényekről is ezt hinni. Holott méretéből adódóan azok, akikről ilyet hisz javarészt már felnőtt, korosabb kutyák is lehetnek. Viszont ekkor még olyannyira barátságos, jóindulatú és agresszivitás nélküli, hogy ezt a felnőtt kutyák már néha tolakodásnak veszik. Ebben az időszakban a Komondor remek lehetőség azonban arra, hogy a szocializációs problémákkal küszködő kutyák viselkedését a helyes mederbe tereli. Számtalanszor volt rá példa, hogy Agyar ebben az életkorban és később is a vicsorgó, idegenekre morduló kutyákat közömbösítette. Egyrészt ekkorra már tekintélyes mérete ellenére kedves, barátságos természetével, másrészt szabályosan közölte mozdulatokkal, testtartással a másik féllel, hogy nem hajlandó ilyen vitákba feleslegesen belemenni. Emberek iránti szociális és mentális érzékenysége folytán magam nem tudok elképzelni alkalmasabb és jobb terápiás kutyát. A gyerekekért rajong és meghökkentő a különbség, amikor egy felnőtt emberrel játszva oldalba löki, lábára lép, illetve amikor egy gyerek mellett finom, óvatos és figyelmes. Mivel kölyökkora óta nyitott az emberekkel, ezért a gyerekek előszeretettel dúrnak a szőrébe, akár bele is kapaszkodhatnak, ölelgetik és kísérgeti figyelmesen őket.

A mindig rossz fát tesz a tűzre korszakot egyszer csak a dackorszak váltja fel, vagyis ekkorra már a Komondor próbálgatja, feszegeti azokat a határokat, amik az emberi tűrőképességet körülveszik. Nagyon fontosnak tartom a nevelés során a következetességet. Amit egyszer tiltunk azt tiltsuk és ne kedvünk szerint változtassuk. Bizonytalan, határozatlan gazda kezében a Komondor szeszélyessé és kiszámíthatatlanná válhat. Ez azt is jelenti, hogy ekkor már a Komondor az ember viselkedését egy az egyben leképezi. Utánozza is és megérzi! Dackorszakában pedig az első reakciója a fegyelemre a nem! Mindenképpen szükséges ezt átélni és minél hamarabb érkezik el annál jobb, hiszen egy kifejlett méretekkel rendelkező Komondor, ha bevágja a dacot ott ember már nem sokat tehet. A nevelés során viszont ezek a dacok megoldásra és túllépésre várnak, hiszen így lesz a Komondor felnőtt korára olyan, hogy a gazdájának minden körülmények között szót fogad és engedelmeskedik. Tehát a dacos cselekedetek jó megoldása, átélése ezért fontos.
A kölyökkori zsákmányosság, az ember iránti kötődés és a dackorszak témájának részletesebb kibontása, tárgyalása a szófogadás menüpont oldalán olvasható.

Egyszer csak eljön egy olyan időszak az életében, hogy valamiért az embert elkezdi egyenrangú félnek tekinteni és méltóságteljesen a kutyák királya, mintha kegyet gyakorolna, mikor szóba áll az emberrel. Megítélésünk szerint ezt a korszakot gyorsan le kell rendezni a gazda és a kutya között, hiszen minden körülmények felett a gazdának kell a rangsorban az első helyen szerepelni, de tény hogy idegenekkel szemben a kutya ezt a magatartását fenntartja. Egyenrangúnak tekintő viselkedés alatt például azt értem, hogy megenged magának olyan csínytevéseket, hogy játékból és csibészségből az emberbe belecsípjen. Viszont egy ekkora testű kutya játékból is csíp olyat, hogy annak maradandó nyoma marad. Másik jellemző tulajdonsága, ami az ember, mint egyenrangúnak tekinthető fél szerepkörével erősödik fel a felugrálás. Előszeretettel áll két lábra az ember mellett és teszi mellső lábait az ember vállára, hogy hangsúlyozza egyenrangúságát. Ez egyébként korabeli jellemábrázolásokban olvasható viselkedéséből is fakad, miszerint szabályosan ledönti ellenfelét. A harmadik ilyen kegyet gyakoroló viselkedési példája, hogy az ember kezét szándéka kifejezése képpen nemes egyszerűséggel bekapja és finoman fogai között tartva megpróbálja az embert saját elképzelése szerint vezetgetni. Megható és tényleg a Komondor királyi fenségét bizonyító jellemvonás, azonban a gazda elsőrendűségét tépázza. A minden iránt érdeklődő, kíváncsi kölyökből ekkor a növendék kor bekövetkeztével olyan kutya válik, aki már nem annyira szereti és kedveli az újat. Ezért is fontos, hogy kölyök és fiatal korában a lehető legtöbb dologgal, körülménnyel találkozzon, mert tényleg igaz a Komondorosok azon állítása, miszerint egy életkor után már nem repes belül a Komondor a számára idegen dolgokért. Amit viszont eddig megismert abba gondolkodás nélkül belemegy csak a számára új dolgokat fogadja kétkedéssel. Nagyjából eddig az életkorig tart az az időszak, amit mi Agyarnál úgy neveztünk, hogy mosolygós korszak, hiszen folyton mosolygott nyelvét lógatva.

Agyar tenyésztője felhívta a figyelmünket arra, hogy majd eljön egy időszak az életkor előre haladtával, amikor a Komondor átvált, azaz viselkedése és jelleme megkomolyodik. Első ilyen megfigyelhető tapasztalata ennek a jelenségnek az, hogy a növendék kor elérésekor a Komondor tényleg átvált bizonyos napszakokban. Történetesen a nappal játékos, barátságos és ember iránt érdeklődő Agyar éjjel feladatának tekinti a birtok védelmét és semmilyen nesz, szokatlan zaj, az éjszaka csendjét és rendjét megbontó hang nem kerüli el a figyelmét. A Komondor ugatása jellegzetes, nem vonyító, nem csahogó, hanem mély és bömbölő. Hírül adva azt, hogy az ugatás mögött komoly dolgok vannak és a jelzés, figyelmeztetés cseppet sem vicc. Ennek a jellemvonásnak a kibontakoztatása és róla több információ az őrzésvédelem menüpontban olvasható.

Agyar életkorában az, amit a Komondorosok állítanak, hogy 2-3 éves kora között megkomorodik, illetve a felnevelt alom vagy az első fedezés hatására viselkedésének felnőttsége beérik ez még esetünkben hátra van. Elhisszük, hogy így van és érdekllődéssel figyelve várjuk!
Ennek első jeleit már érzékeljük, mert 9 év falkavezérség és irányítás után a németjuhászunk összemordult egy lehullott dión Agyar Komondorunkkal és a vitában megadta magát. Agyar tehát 2 éves korának betöltése előtt itthon a falka élére állt. Igazából semmiféle harcot vagy villongást nem tapasztaltunk, finoman lerendezték egymás között! Érdekes módon ezt már szinte éreztük Agyar kölyökkora óta, mert Zora, a németjuhász már a kezdetektől úgy bánt vele, mint leendő utódjával. A Komondor tehát tapasztalataink szerint domináns jellem, de furcsa mód a dominanciája nem agresszivitásban, harciasságban nyilvánul meg, hanem nemes, a kutyák királyához illő méltósággal a viselkedésével tudatja dominanciáját a másik féllel…